A Nagyecsed Fűvészkert és Vadállatmenhely

 jelenleg folyó herpetológiai és élőhely-kezelési programjai, kutatásai

 

 

· Általános állományfelmérés a Nyírség-Szatmár-Bereg Tájegységben

· Keresztes vipera monitoring és állománykezelés Szatmár-Beregben

· Mocsári teknős fajvédelmi programcsoport, gyakorlati védelem

· Natura 2000 kétéltű program

· Bekerült fajok felmérése, kezelése

· Ritkuló fajok és élőhelyeik felmérése (erdei sikló, zöld gyík a sz-b-ben)

· Terjeszkedő fajok detektálása (rézsikló, kockás sikló, zöld gyík az E-lápon)

· Tarajos gőte speciális csoportjának detektálása

Szervezetünk bemutatása

 

A Fűvészkert Társaság ebben a felállásban 1999-óta működik, de tagjaink 1975 óta természetvédelemmel foglalkoznak és több egyesület és alapítvány tagjai.

Három fő profilunk van:

· Aktív természetvédelem, amely főleg kutatásból, élőhely és állomány kezelésből, tanulmányok készítéséből, és szakmai anyagok létrehozásából áll.

· Szemléletformálás, oktatás, ismeretterjesztés, lakossági és szervezeti tanácsadás.

· Állatvédelem, főleg a hazai vadállatok és a díszállatként behozott idegen fajok védelme, gyógyítása, kezelése, szaktanácsadás.

 

Ezen célok segítésére és kivitelezésére hoztuk létre Nagyecseden a Fűvészkert és Vadállatmenhely nevű objektumot. Itt Természetvédelmi labor, Ecsedi-láp kiállítás, Vadállatmenhely, Arborétum, benne Kaktusz és Pálmaház található. 

Természetvédelmi munkáinkat több civil szervezettel és Nemzeti Parkkal karöltve végezzük.

Működésünket részben pályázati, részben Önkormányzati és főleg lakossági támogatásból végezzük.

 

Látogassa meg bemutatóinkat és honlapjainkat. Többet erről alul!

Kiemelt programjaink

 

Keresztes vipera élőhely és állomány fenntartás

 

A program 1995 óta folyamatos. A Szatmár és a Bereg csoportjait és élőhelyeit figyeljük és kezeljük. Munkánk legfontosabb része, az optimális élőhelyek, biotópok fenntartása, növelése, valamint az egyes csoportok életterei közötti átjárhatóság megteremtése, folyamatossá tétele.

A mesterséges beavatkozásoknak főleg a vizes , vagy eredetileg vizes biotópok mellett van nagy szerepe, mivel itt az állomány, a szárazabb időszakokban lehúzódik a mélyebb, veszélyeztetettebb helyekre. 1998-ban, a bel– és árvíz sok helyen a viperák nagy részét érte telelés közben, így a pusztulás jelentős volt. Mesterséges beavatkozásokkal növeltük a szaporulatot, segítettük a biztonságos testméret elérését, így pár év alatt stabilizálódott az állomány. A 2001-es árvíz érzékelhetően szétmosta a populációt. Bár elhullás itt is volt, alapvetően pozitív volt a hatás, mivel a tágtűrésű viperák, az új élettereket belakták. Jelenleg is terjeszkednek és szaporodnak. Az utóbbi négy évben több mint tíz olyan helyről kerületek elő, ahol már régen nem éltek.

 

A folyamatos megfigyelés következtében hamar láthatjuk az aktuális változásokat, ami jelentősen megkönnyíti a munkánkat.

 

 Mocsári teknős program

 

Az egyre ritkuló teknős érdekében pár egyszerű, de fontos lépést tettünk, illetve teszünk, 2001-es kezdettel.

Felmérjük a térség állományait és azok élőhelyeinek minőségét, felépítését. Fokozottan figyelünk azon kevés élőhelyre, mely komplexen ellátja a fajt, vagyis táplálkozó hely, tojásrakó hely és telelő hely is van. (sajnos ez már egyre ritkább)

Összegyűjtjük, a lakosságnál illegálisan fogságban tartott teknősöket, valamint az erősen veszélyeztetett élőhelyen élő és sérült egyedeket. Ezeket karantén tartás után kihelyezzük optimális életterekbe, figyelve az esetleges migrációt, stb.

 A beavatkozás sikeres, amit a feltöltött élőhelyeken kialakult stabil állományok, illetve a szaporulat is igazol.