A foltos szalamandra hazánk legnagyobb farkos kétéltűje. A Kárpát-medencében alapvetően hegyvidéki faj, így a térségben nem él.

Nagyobb áradások lemosnak néhány példányt, 2001-ben Nagyecseden fogtunk egyet. Ezek azonban akkor sem alapíthatnak szaporodóképes állományt ha sokan kerülnek le, mivel a lárvának olyan kristály tiszta vízre van szüksége, mint a hegyi források esetleg patakok.

Alkalmi vendég.

Minden hegységünkben él, de síkvidékre a szalamandránál leírt okokból nem kerülhet.

Kistermetű, kékes színű, narancs hasú, formás kis állat.

Életmódjáról keveset tudunk, mivel nászidőszakon kívül, szárazon él, ahol megtalálni és megfigyelni elég nehéz.

Eddig térségünkből nem került elő.

A tarajos gőte régebbi alfajait pár éve fajként értékelik. Ezért a csoport jelenleg négy fajból áll. Egyik a tarajos gőte, melynek hazánkban az eddigi kutatások szerint csak perem állományai vannak. Bizonyítottan csak az Aggteleki karszton írták le.

Térségünkben a közeli hegyvidékek és az onnan érkező vizek miatt előkerülhet. A 2008-as Natura 2000 kutatása nem mutatta ki, bár ez lokális vizsgálat volt.

A tarajos gőte csoportból ez a faj jellemző hazánkra, így területünkre is.

Határozása eléggé nehézkes

Legnagyobb vizigőténk szinte mindenhol előfordul, még lakott helyeken is bár tömegesen csak ritkán kerül elő.

Nagyrészük csak az év egyes szakaszait tölti vízbe a többit szárazon éli, de vannak állandó vízi csoportok is. A telelésnél is megoszlanak az állományok. A vízben telelő állatok télen is táplálkoznak.

Rejtett életmódja miatt csak ritkán kerülnek szem elé, bár gyakorinak mondható.

Legelterjedtebb gőténk gyakorlatilag minden élőhely típusban megjelenik. Egyes helyeken tömeges amiről a kora tavaszi nászidőszakban győződhetünk meg. Számuk a vizekben átlag háromszorosa, szárazon négyszerese a dunai gőtének. Életmódja megegyezik a fenti fajéval, de nagyobb részük szárazon telel. Telelő egyedet találtunk fakéreg alatt 4 méteres magasságban is.

A szárazon mozgó egyedeknek több óra átállásra van szüksége, ha vízbe akarnak menni. A faj a térségben közönséges.

Ez a kifejezetten hegyi faj csak nagyobb áradással kerülhet le hozzánk igazi élőhelyéről de itt nem tud szaporodni a lárvák érzékenysége miatt, ezért állomány megjelenése nem várható.